A szaruhártya felépítése

A cornea számtalan idegével, szabályos anatómiai szerkezetével, fényáteresztő-képességével a szem fontos részét képezi. Ha megsérül, látáskárosodás léphet fel. Mivel a cornea csak olyan védekező mechanizmusokkal rendelkezik, mint a szemhéj vagy a reflexek, a szövet védtelen és sérülékeny. A szaruhártya abráziójának tünetei lehetnek az erős könnyezés, fényérzékenység, erős szemhéjzáródás, idegentest-érzés és fájdalom. A legtöbb esetben ez a hagyományos helyileg alkalmazott gyógyszerekkel kezelhető.
A szaruhártya feladata, hogy védje a szem belső szerkezetét illetve, hogy hozzájáruljon a szem teljes fénytöréséhez (a szem fénytörésének kétharmadáért felelős, a fénytörő ereje mintegy 43 dioptria).
A szaruhártya áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen 0,5-0,6 mm vastagságú szövet. 5 rétegből áll, melyek - kívülről befelé haladva - a következők:

1. Epithelium
2. Bowman-hártya (anterior elastic lamina)
3. Szaruhártya-stroma (substantia propria cornea)
4. Descemet-membrán (posterior elastic lamina)
5. Endothelium

1. Az epithelium 100 mikronnál vékonyabb, többrétegű, 5-6 sejtsoros el nem szarusodó laphám, a basalis rétegben henger alakú, a felszín felé egyre laposabb sejtekkel. Anatómiailag 3 különböző részből áll: a legkülső réteg felszíne elektronmikroszkóppal nézve egyenetlen, a felszíni epithelsejtek citoplazmatikus kitüremkedéseket tartalmaznak, hogy a könny megtapadhasson. Közvetlen az epithelsejtek felszíne alatt egy specializált szárnyas-sejt populáció található. Itt végződik a Nervus ophthalmicus, az V. agyideg első ága, mely a corneát idegzi be. Érzőidegei a hámsejtek közt szabadon végződnek. Ezek gyenge ingerlése pislogással járó corneareflexet, erős ingerlése fájdalmat és könnyezést vált ki. A szárnyas-sejtek körül és mögött húzódik az alap sejtréteg (bázissejt-réteg). A bázisrétegben képződnek a vándorsejtek, melyek a felszíni epithelsejteket helyettesítik azok kopása vagy sérülése esetén.
Állandóan nedvesnek kell maradnia, ezt szolgálja a pislogás, mely állandóan megújítja a szem első felszínén lévő könnyfilmet. Sérülése 24-48 óra alatt gyorsan, jól regenerálódik.

2. A Bowman-hártya a stroma külső, tömörült rétege, 8-14 mikron vastagságú, sejtek és szerkezet nélküli hártya. Benne I-es típusú kollagén rostok helyezkednek el, melyek csatornákat képeznek, így a szaruhártya-idegek keresztülfuthatnak a szöveten. Biztosítja a stroma szilárdságát, rendszertelen szerkezete nyújt védelmet az idegen anyagok áthatolásától. Sérülése maradandó homállyal gyógyul, regenerációra nem képes.

3. A szaruhártya-stroma alkotja a cornea legnagyobb részét, a teljes vastagságának 90%-át teszi ki, a közepén kb. 500µm vastag. A stroma biztosítja a cornea formáját és stabilitását. A stromát alkotó I-es típusú kollagén rostoknak ugyanakkora átmérője és egymás közti távolsága (21-65 nanométer), ezen felül szabályszerű elrendeződésük van. A rácsstruktúra a felszínnel párhuzamosan rendezett, könyvlapszerűen hozzávetőlegesen 200 db 1,5-2,5 mikron vastagságú rostokból álló lemez helyezkedik el, ez és viszonylagos dehidráltsága biztosítja a cornea átlátszóságát. A strómarostok között található egy réteg glükózaminoglikán, mely 3:1 arányban keratinszulfátot és chondroitin szulfátot tartalmaz. A rostok között lelapított magvú keratocyták (fibroblasztok) találhatók, melyek a rostok alkotórészeit termelik, és szerepet játszanak a sérülések helyreállításában. Egy tanulmány szerint, az átlagos sűrűségük az emberi stromában körülbelül 20500 sejt per mm3, a legmagasabb a stroma felső 10%-ban. A keratocyták száma a korral csökken, mintegy 0,45%-kal évente.

4. A Descemet-membrán az endothelsejtek bázismembránja, 8-10µm vastag és 55%-os víztartalmú. Az elülsőnél vékonyabb hártya, a stromáhaoz hasonlóan szintén szabályszerűen elrendezett, főként az I-es típusú kollagénrostoknál kevésbé merev, IV-es típusú kollagénrost-rétegekből áll. Elsősorban a csarnokvíz behatolását hivatott megakadályozni.

5. Az endothelium a cornea legbelső rétege, az elülső csarnokot határolja elölről. Egysejtsoros laphámréteg, 15-30µm átmérőjű és 4µm vastag hatszögletű sejtek alkotják, melyek nem szaporodóképesek. Normálisan 4500-5000 sejt alkotja mm2-ként (4-500.000 db összesen), számuk a korral csökken (70 évesen kb. 2-3000/mm2), hézagpótlás céljából növekszenek. Az endothel sejtek képezik a csarnokvíz-cornea gátat, aktív Na+-K+-pumpával kivonják a fölösleges folyadékot a szövetből és elősegítik a szaruhártya normál hidratációjának fenntartását (78%-os víztartalom). Ha a sejtek száma 1000 alá csökken, akkor csarnokvíz hatol a strómába, a kollagén rostok megduzzadnak, és a cornea átlátszósága megszűnik. Mivel az endotheliumban nincs mitózis (indirekt sejtmagosztódás), ha az endothelsejtek károsodnak szaruhártya-ödéma, szaruhártya-hólyag képződhet, illetve másféle komplikációk léphetnek fel. Az endothelium jelentős sérülése esetén a cornea áttetsző szövete tartósan károsodhat, mely krónikus szaruhártya-ödémához, fájdalmakhoz és látáscsökkenéshez vezet.